Az Egyesült Királyságban élő, de nem dolgozó uniós bevándorlók száma kitesz egy Bristol méretű várost is az új hivatalos adatok szerint.
Minden hetedik 16-64 év közötti EU-s állampolgár munkanélküli vagy „inaktív” állapotú, ez a 2 733 000 emberből 390 ezret jelent. A Nemzeti Statisztikai Hivatal nem tér ki rá, hogy közülük hányan igényelnek valamiféle járulékot vagy segélyt, de akik munkanélküliek, már alapból jogosultak például a munkakeresők járulékára, valamint lakhatási és gyereknevelési támogatást is igényelhetnek. Az „inaktív” státuszba pedig azok is beleszámítanak, akik rokkantnyugdíjra jogosultak.
A Brexit-pártiak szerint ezek a számok egyértelműen alátámasztják, hogy miért kell egy időre leállítani a képzetlen munkaerő bevándorlásának engedélyezését, miután az ország kilép az Unióból. Steve Woolfe, a „Leave means leave” kampány egyik fő alakja azt mondta:
„Tökéletesen tisztában vagyunk azzal a rengeteg előnnyel, amiket az uniós bevándorlók jelentenek az országnak – és továbbra is szeretnénk támogatni a képzett munkaerő beáramlását -, de az utca emberének tisztában kell lennie vele, hogy ennyi munkanélküli uniós polgár van itt, segélyeken élve, miközben potenciális versenytárs is az üres munkahelyeket illetően. A kormánynak meg kell ragadnia az alkalmat, amelyet a Brexit kínál, és be kell fagyasztania a képzetlen munkaerő áramlását legalább 5 évre. Már így is túlságosan lenyomja az béreket és veszélyezteti a munkahelyeket a kontroll nélküli bevándorlás.”
Ez az első alkalom, hogy a Statisztikai Hivatal adatokat közölt a munkanélküli bevándorlókról. Azonban például azt is megmutatták ezek a számok, hogy vannak olyan szektorok, ahol a munkavállalók 10%-a külföldi, így látszik, milyen nehéz lesz a kormánynak egyensúlyoznia a gazdaság szükségleteivel a Brexitet követően. Az olyan dolgozók, akik jómódú országokból érkeztek – például Németország vagy Franciaország – átlagosan többet keresnek, mint a brit dolgozók, 12.59 fontot óránként, ami a briteknél 11.30 font. De azok, akik például Romániából, Bulgáriából, vagy más kelet-európai országból származnak, számíthatnak rá, hogy ők fogják kapni a legalacsonyabb fizetést – átlagosan 8.33 fontot óránként.
Ők többet is dolgoznak, mint a britek, minden hatodik román vagy bolgár többet van a munkahelyén, mint heti 40 óra. Emellett minden hetedik ember, aki a kereskedelemben dolgozik, külföldi, és minden tizenkettedik gyári dolgozó a 2004 után csatlakozott országok egyikéből származik – Magyarországból, Csehországból, Litvániából, Lettországból, Észtországból, Lengyelországból, Szlovákiából vagy Szlovéniából.
Az is kiderült a riportból, hogy a bevándorlók legmagasabb számban az alapszakmákban dolgoznak, például pénztárosok, vagy takarítók – 669 000 ember, ebből 510 000 uniós állampolgár. Ez után jönnek a magas képzettséget igénylő szakmák, 658 ezer nem brit polgárral, amiből 352 ezer az EU valamely országából jött. Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com