Az Egyesült Királyságban új nyugdíjreformról indult vita, amely alapjaiban változtathatja meg a brit állami nyugdíjrendszert. Sir Steve Webb, korábbi nyugdíjügyi miniszter — aki annak idején bevezette a híres „triple lock” rendszert — azt javasolja, hogy az állam legalább öt évnyi garantált nyugdíj kifizetést biztosítson mindenkinek, aki eléri a nyugdíjkorhatárt – akkor is, ha időközben meghal.
A javaslat szerint, ha valaki a nyugdíjba vonulás után kevesebb mint öt évvel elhunyna, az elmaradt kifizetések az örökösöket illetnék meg. Webb szerint ez egy igazságosabb rendszer lenne, különösen azok számára, akiknek rövidebb a várható élettartama, de egész életükben fizették a járulékokat.
A LCP (Lane Clark & Peacock) tanácsadó cég számára készített jelentésében Sir Steve Webb azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkorhatárt továbbra is emelni kellene – évtizedenként egy évvel –, hogy az tükrözze a növekvő várható élettartamot. Így az emberek átlagosan körülbelül 20 évet töltenének nyugdíjban.
Webb hozzátette: azoknak is járhatna hasonló garantált kifizetés, akik még a nyugdíjkorhatár elérése előtt halnak meg, például a munkaképes korú özvegyi juttatások rendszerén keresztül.
A javaslat különösen időszerű, mivel Rachel Reeves pénzügyminiszterre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy betömje az államháztartás hiányát a közelgő költségvetésben. Webb az i című lapnak elmondta:
„Az öt évnyi garantált kifizetés egyfajta ‘valamit valamiért’ reform lenne. Azok, akik egész életükben fizették a járulékaikat, biztosak lehetnének benne, hogy ők vagy az örököseik minimum öt évnyi nyugdíjhoz hozzájutnak.”
Az állami nyugdíj egyre nagyobb terhet jelent
A brit Államháztartási Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility) szerint az állami nyugdíjra fordított kiadások az elmúlt nyolc évtizedben a GDP mintegy 2 százalékáról 5 százalékra emelkedtek, és a jelenlegi előrejelzések szerint a 2070-es évekre elérhetik a 7,7 százalékot.
A növekedés oka részben az elöregedő társadalom, részben pedig a „triple lock” garancia, amely biztosítja, hogy a nyugdíj minden évben a bérek, az infláció vagy 2,5% közül a legmagasabb értékkel emelkedjen.
Növekvő életkor, növekvő kihívások
A brit nyugdíjkorhatár hosszú ideig változatlan maradt, majd a 2010-es években fokozatosan emelkedett:
a nők esetében 60-ról 65 évre,
2018 és 2020 között pedig mindkét nem számára 66 évre.
Az Egyesült Királyságban a várható élettartam jelenleg 83 év a nők, és 79 év a férfiak esetében – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) legfrissebb adataiból.
A 2021–2023-as időszakra számított életkilátások szerint a 65 éves férfiak még átlagosan 18,5, a nők pedig 21 évet élnek. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben továbbra is két évtizedet töltenek nyugdíjban, így a rendszer fenntarthatósága egyre nagyobb kihívás.
Új megszorítások is jöhetnek
Közben hírek szerint Rachel Reeves kancellár korlátozná a munkavállalói nyugdíjjárulékok adókedvezményét. A tervek szerint legfeljebb évi 2000 font jöhetne szóba adómentesen, ezzel is növelve az állami bevételeket.
A vita tehát kettős irányba tart: miközben az állam próbál több pénzt megtakarítani, a társadalom igazságosabb bánásmódot követel az idősebb generációk számára. Sir Steve Webb javaslata pontosan ezt a feszültséget próbálja enyhíteni – az érdem és a méltányosság egyensúlyát keresve. Forrás