Boris Johnson „diktátornak” bélyegezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és beszédében azt is elmondta, hogy az Egyesült Királyság akár „katonailag” is támogatni hajlandó Ukrajnát az invázió meghiúsítása érdekében, miután Oroszország ma reggel hivatalosan is háborút indított Ukrajna ellen és nagy erőkkel vonul Kijev felé.
Johnson azzal vádolta az orosz elnököt, hogy „óriási csapást mér szláv embertársaira”, majd hozzátette, hogy: „Küldetésünk világos diplomáciailag, politikailag, gazdaságilag – és akár katonailag is! Vlagyimir Putyin eme förtelmes és barbár tervének kudarccal kell véget érnie.” (Utalva ezzel arra, hogy akár katonai segítségnyújtás sem kizárt a britek felől az ukránok számára.)
Az Egyesült Királyság a NATO többi tagjával együtt azt kizárta, hogy konkrétan csapatokat küldjön harcolni, az ukránok támogatására, de több tory képviselő is azt kérte, hogy az Egyesült Királyság segítsen valamilyen egyéb módon, támogassák katonailag az ukránokat, akár pl. légi támogatás nyújtásával, ha lehetséges.
„A legrosszabb félelmeink most valóra váltak, és minden előrejelzés tragikusan pontosnak bizonyult… Számtalan rakéta és bomba zúdult egy teljesen ártatlan lakosságra. Hatalmas invázió zajlik szárazföldön, tengeren és légi úton egyaránt… Mi – és a világ többi része – nem engedhetjük meg, hogy az emberek szabadságát csak úgy elvegyék. Nem tudunk és nem is fogunk csak úgy félrenézni.” – mondta beszédében Mr. Johnson.
A brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság és szövetségesei „masszív” szankciócsomaggal válaszolnak az ukrajnai invázióra, amely „igen keményen fogja érinteni az orosz gazdaságot”. A pontos szankciókkal kapcsolatban a nap későbbi részében várható majd bővebb tájékoztatás. Azonban egyes szakértők szerint a szankciók Nagy-Britanniára is vissza fognak hatni, és az energiaárak még magasabbra szökhetnek… Viszont többen úgy gondolják hogy a szankciók már így is túl későn jönnek ahhoz, hogy meggyőzzék Putyint arról, hogy forduljon vissza.
„Ma szövetségeseinkkel egyetértésben megállapodunk egy hatalmas gazdasági szankciócsomagban az orosz gazdaság megingatásához. És ennek érdekében közös erővel meg kell szüntetnünk az orosz olajtól és gáztól való függőségünket, amely már így is túl sokáig biztosított Putyin számára túl nagy beleszólást a nyugati politikába.” – mondta a miniszterelnök.
„Együtt fogunk dolgozni velük – bármennyi ideig tart is –, hogy biztosítsuk Ukrajna szuverenitásának és függetlenségének helyreállítását. Mert ez az önfejű és meggondolatlan agresszió nem csak Ukrajna elleni támadás. Ez a demokrácia és a szabadság elleni támadás is Kelet-Európában és szerte a világon.” – folytatta beszédét Mr. Johnson.
Johnson elmondta, hogy az Egyesült Királyság volt az egyik első európai ország, amely fegyvereket küldött Ukrajna megsegítésére, és más szövetségesei is ezt teszik.
Eközben Ukrajnában orosz rakéták csapódtak be Dnyipróban és Kijevben is, valamint több ukrán nagyvárosban. Oroszország közlése szerint leszerelték az összes ukrán légi bázist, eközben az ukrán haderő pedig azt közölte, hogy lelőttek több orosz repülőt és helikoptert is. Az első megerősített hírek szerint ukrán oldalon eddig 40 katona és 10 civil áldozata van a harcoknak.
Csütörtökön délben ukrán források elmondása alapján már a Kijevtől alig 20 kilométerre található Visgorodban jelentek meg orosz harci helikopterek , amire az ukrán erők légvédelmi rakétákkal reagáltak. Délután Kijevben szinte folyamatosan légi riadó van, több metrómegálló menhelyként várja az embereket és a lakosságot arra szólították fel, hogy azonnal keressenek menedéket. Forrás