Április első vasárnapján újabb terhet ró a brit vállalkozásokra a kormány: 15 százalékra emelkedik a munkaadói National Insurance járulék (NICs) mértéke, amely mostantól már évi 5 000 font jövedelemtől érvényes – az eddigi 9 100 fontos küszöb helyett.
A döntés része annak a fiskális átalakításnak, amely során a kormány 25 milliárd font többletbevételt remél 2029-ig. A munkáltatói járulékemelést sokan „munkaadókat büntető adónak” vagy egyszerűen csak „munkavállalási adónak” titulálják, különösen annak fényében, hogy a múlt héten 6,7%-kal emelkedett a minimálbér is.
Veszélyben a munkahelyek és a fogyasztói árak
A vendéglátóiparban és más alacsony árréssel működő szektorokban komoly aggodalmak merültek fel. A vállalkozások kénytelenek lehetnek:
áremelésre a fogyasztók felé,
a dolgozók munkaidejének csökkentésére,
nyitvatartási idők rövidítésére,
vagy akár létszámleépítésre is.
Kate Nicholls, a UKHospitality vezérigazgatója így fogalmazott:
„A munkáltatói járulékok emelése komolyan sújtja az Egyesült Királyság vállalkozásait és dolgozóit. A hatás egyértelmű: kevesebb munkaóra, rövidebb nyitvatartás, magasabb árak – és a legrosszabb esetben munkahelyek megszűnése.”
„Ezek az emelések nemcsak a közösségeink számára fontos vendéglátóhelyeket sodorják veszélybe, hanem a kormány azon célját is, hogy több embert juttasson vissza a munkaerőpiacra. Ez a szektor munkahelyeket teremtene – de ezek az adók épp ezt akadályozzák meg.”
Politikai reakciók: éles bírálat a kormány felé
A konzervatív párt élesen kritizálta az intézkedést, melyet szerintük „büntető adóként sújtja a brit vállalkozásokat”. Andrew Griffith, a párt árnyék-üzleti és kereskedelmi minisztere a következőket nyilatkozta:
„A brit cégek már így is térdre rogytak – most a Munkáspárt ezzel a lépéssel végképp padlóra küldi őket. Nem értik, hogy a gazdasági növekedést nem az állami beavatkozás, hanem a vállalkozások hajtják. Ha nem változtatnak gyorsan irányt, az emberek fizetik meg az árát.”
A Liberális Demokraták szintén elítélték az emelést. A párt pénzügyi szóvivője, Daisy Cooper, így nyilatkozott:
„Ez az emelés óriási csapást mér a vállalkozásokra. Jelen gazdasági helyzetben az intézkedés teljes városrészeket változtathat kísértetvárossá. A kormánynak újra kell gondolnia ezt az utat – el kell törölnie ezt az igazságtalan adót, és ehelyett a nagy bankokat és technológiai óriásokat kellene kényszeríteni, hogy igazságos részt vállaljanak a közteherviselésből.”
A kormány szerint a cél a kiegyensúlyozott költségvetés
Rachel Reeves, a pénzügyminiszter már a tavalyi költségvetési vitában jelezte, hogy nem könnyű döntést hozott meg, de a cél a hosszú távú fiskális stabilitás. Szerinte a bevétel elengedhetetlen a közszolgáltatások finanszírozásához és a hiány csökkentéséhez.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője a Sky News-nak adott nyilatkozatában elismerte, hogy a megélhetési válság továbbra is sújtja a lakosságot, de kiemelte a minimálbér emelését:
„A legtöbb ember úgy érzi, a megélhetési válság folytatódik, és pénzügyi nyomás nehezedik rájuk. Ezért is kulcsfontosságú, hogy betartsuk az ígéretünket: az embereknek jobb anyagi helyzetbe kell kerülniük. A mai naptól a nemzeti minimálbér átlagosan évi 1400 fonttal nő – ez milliókat érint pozitívan.”
Áremelkedések és újabb terhek a háztartásoknak
A munkaadói járulék mellett áprilisban az önkormányzati adók és az energiaárak is emelkedtek, további terhet róva a brit háztartásokra. A szakértők attól tartanak, hogy a többletköltségek egy részét a fogyasztók fogják megfizetni az áremelkedések révén. Forrás