Az Európai Parlament ismét visszautasította Nagy-Britannia legújabb javaslatát is az Uniós állampolgárok jogaira vonatkozóan a kilépés után.
A kormány tegnap közölte a részletes tervüket arról, hogy az uniós állampolgároknak járna egy két éves „kegyelmi időszak”, ami alatt folyamodhatnának a letelepedett státuszhoz, így folytatva aztán zavartalanul az életüket a szigetországban. Az EP Brexittel foglalkozó, többpártú bizottsága azonban ma kijelentette, hogy a javaslattal még így is „komoly gondok” vannak, a Brexit koordinátor Guy Verhofstadt pedig az „egyenlőtlensége” miatt kritizálta a benyújtott ötleteket.
A visszautasítás kevesebb mint 24 órával azelőtt érkezett, hogy megkezdődött volna a tárgyalások következő köre David Davis és Michel Barnier csapatai között. Ezek a megbeszélések már kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy át tudjanak térni decemberre a kereskedelmi megbeszélésekre.
„Azt ígértük a briteknél élő európaiaknak, és az Európában élő briteknek, hogy a semmi változás nem lesz a Brexit miatt. Az a tény, hogy a brit kormány most meg 25 paragrafuson keresztül magyarázza, hogy hogyan fog mégis megváltozni az életük azt bizonyítja, hogy részükről ez az egész koholmány volt” – mondta Guy Verhofstadt. „Nehéz elhinni, hogy ez az új rendszer bármennyire is gördülékeny és hatékony lenne. Az EP továbbra is nagyon aggódik amiatt, hogy semmi haladás nem történt az állampolgárok jogait illetően. Nagyon félrevezető lenne azt mondani, hogy ’karnyújtásnyira van’ a megoldás.”
A kormány kedden bizonygatta, hogy a jelentkezési procedúrát a letelepedett státuszhoz a lehető leggördülékenyebbre fogják megcsinálni, és nem fog többe kerülni annál, mint amennyi most egy brit útlevél igénylése, ami jelenleg 72,5 fontba kerül (46 font gyerekeknek). Azt is mondták, hogy a letelepedett státusz megszerzésének feltételeit belefoglalnák a kilépési egyezménybe is majd. Erre reagált szerdán az EP Brexit-bizottsága, és kijelentették, hogy a letelepedett státusznak automatikusnak kellene lennie mindenféle kondíciók nélkül – a brit kormány jelenleg például ragaszkodna a bűnügyi múlt vizsgálatához.
Emellett azt is hangsúlyozták, hogy ennek a rendszernek csak a Theresa May által javasolt két éves átmeneti periódus után kellene életbe lépnie, nem 2019 márciusában, amikor a kilépés megtörténik. Az EP véleménye pedig azért nagyon jelentős, mert a végső szavazáson a kilépési megállapodásról vétójoga lesz, tehát még mindenképpen eléjük viszik majd szavazásra a kész feltételeket.
De nem csak ők utasítják el a „letelepedett státusz” bevezetésének gondolatát, rengeteg érdekképviseleti szervezet, köztük a 3Million nevű, népes csoport szerint is elfogadhatatlan, és szerintük továbbra is joguk lenne az állandó lakos státuszhoz. David Davis mindezek ellenére bizonygatta, hogy az Egyesült Királyság „támogatni fog mindenkit, aki el szeretné nyerni a letelepedett státuszt egy egyszerű, gördülékeny rendszerrel”.
„A tárgyalások legutóbbi körén már valódi haladást értünk el ezzel kapcsolatban, és remélem a ma publikált javaslatunk elősegíti a megállapodás létrejöttét, ami által garantálni tudjuk az Európában élő britek jogait, és fordítva” – tette hozzá.
A „technikai dokumentumnak” nevezett papírban, amit tehát az EP egyelőre kategorikusan elutasít, a következők szerepeltek:
- Bizonygatják benne, hogy nagyon minimális mennyiségű dokumentációt kell majd összegyűjteni, és
- A kérelmezőknek lehetőségük lesz magukkal a bírálókkal kapcsolatba lépni a „kisebb problémák” megbeszélése végett
- senkit nem utasítanának el „technikai jellegű apróságok” miatt
- Nem kellene emellett sem ujjlenyomatot adniuk az uniós állampolgároknak
- Általános betegbiztosítást sem lenne kötelező kötni
- A procedúra annyiba kerülne körülbelül, mint egy brit útlevél kérelmezése (72,5 font)
- Valóban be kell jelenteni azonban azt, ha valaki ellen már született jogerős bírósági ítélet
- Azt is ellenőrzik majd, hogy nem szerepel-e a brit nemzetbiztonsági adatbázisban.
Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com