Súlyos kritikákat fogalmaztak meg brit parlamenti képviselők a menekültügyi rendszer működésével kapcsolatban, miután a brit Belügyminisztérium (Home Office) elismerte, hogy nem tudja pontosan, hány olyan migráns tartózkodik még az Egyesült Királyságban, akinek már nincs joga az országban maradni.
A parlamenti Közpénzügyi Bizottság (Public Accounts Committee – PAC) pénteken közzétett jelentése szerint a helyzet „sokkoló és elfogadhatatlan”, és a kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia, hány sikertelen menedékkérő tartózkodik jelenleg az országban, milyen intézkedéseket terveznek a felkutatásukra, illetve hogyan kívánják végrehajtani a kitoloncolásukat.
A jelentés szerint a Home Office továbbra is elsősorban rövid távú megoldásokkal próbálja kezelni a növekvő költségeket és a menekültügyi ügyhátralékot, miközben nincs hiteles hosszú távú stratégiája arra, hogyan csökkentené a migránsok elszállásolására fordított milliárdos kiadásokat.
Több ezer emberrel vesztették el a kapcsolatot
A bizottság meghallgatásán a Home Office tisztviselői elmondták, hogy az elutasított menedékkérők egy részének ismert a tartózkodási helye, azonban vannak olyanok is, akik nem tartják be az óvadékhoz kapcsolódó feltételeket, ezért szökésben lévő személynek minősülnek. A minisztérium szerint ezeknek az embereknek a felkutatása folyamatban van.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Home Office maga is elismerte: nem vezeti teljes körűen, ki hagyta el az országot, ezért nem tudja pontosan meghatározni, kik maradtak az Egyesült Királyságban és kik távoztak. A tisztviselők azt állították, hogy az elutasított menedékkérők „elsöprő többségének” ismerik a hollétét, a parlamenti bizottság azonban ezt nem találta megnyugtatónak.
A minisztérium nem tesz közzé hivatalos adatokat azokról az elutasított menedékkérőkről, akikkel elveszítette a kapcsolatot. A miniszterek azonban már 2024-ben elismerték, hogy több mint ötezer ilyen személyről nem tudják, hol tartózkodik. Az akkori adatok szerint 5598 olyan menedékkérő maradt az Egyesült Királyságban, akiknek ügyét lezárták vagy visszavonták, ugyanakkor megszakadt a kapcsolatuk a hatóságokkal.
Évente milliárdokat emészt fel a menekültügyi rendszer
A PAC jelentése a menedékkérők elszállásolására kötött szerződéseket is bírálta. A képviselők szerint kérdéses, hogy az adófizetők valóban megfelelő ellenértéket kapnak-e az elköltött összegekért. Bár a Home Office azt állítja, hogy tavaly 46 millió fontnyi túlzott nyereséget követelt vissza a szolgáltatóktól, a bizottság szerint ez inkább a szerződések eredeti kialakításának hiányosságaira világít rá, mintsem a rendszer hatékony ellenőrzésére.
A jelentés teljes felülvizsgálatot sürget az összes hotelszerződés esetében annak megállapítására, hogy a szolgáltatók profitja indokolt-e. A brit Számvevőszék adatai szerint a menekültügyi támogatási rendszer költsége a 2024–2025-ös időszakban elérte a 4 milliárd fontot. Ebből 2,1 milliárd fontot fordítottak szállodai elhelyezésre.
Bár a szállodákban elhelyezett menedékkérők száma csökkent, 2026 márciusában még mindig 20 885 ember élt ilyen szállásokon. Összehasonlításképpen: 2023 szeptemberében ez a szám meghaladta az 56 ezret. A kormány egyre több embert helyez el közösségi szállásokon, többlakásos ingatlanokban, illetve korábbi katonai létesítményekben.
A parlament szerint továbbra sincs hosszú távú terv
A pártokon átívelő bizottság szerint bár történt előrelépés az elmúlt években, továbbra sincs hiteles stratégia a menedékkérők hosszú távú elhelyezésére. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi rendszer csupán egyik intézményről a másikra helyezi át a problémákat. Egyre több olyan ember jelenik meg hajléktalanként az önkormányzatoknál, akiket korábban a Home Office által biztosított szállásokról költöztettek ki.
A PAC elnöke, Sir Geoffrey Clifton-Brown szerint a vizsgálat „nyugtalanító képet fest” a rendszer állapotáról. Szerinte a kormány évek óta rövid távú tűzoltással próbálja kezelni a problémákat, miközben hiányzik az átfogó stratégia és a megfelelő együttműködés a különböző minisztériumok, valamint az önkormányzatok között.
A politikus külön bírálta azt az esetet is, amikor egy kelet-sussexi egykori börtönkomplexumot korábban alkalmatlannak minősítettek menedékkérők elhelyezésére, most azonban lakóingatlan-fejlesztés céljára kívánják hasznosítani.
Éles politikai vita alakult ki
A konzervatívok árnyék-belügyminisztere, Chris Philp szerint a helyzet annak következménye, hogy a munkáspárti kormány megszüntette az előző kormány által létrehozott kitoloncolási mechanizmusokat anélkül, hogy megfelelő alternatívát vezetett volna be.
A politikus azt állította, hogy a munkáspárti kormány hivatalba lépése óta több mint 73 ezer illegális migráns érkezett a La Manche csatornán keresztül, miközben az ország eltávolítási rendszere egyre nagyobb nyomás alá kerül.
Ezzel szemben Max Wilkinson, a liberális demokraták belügyi szóvivője úgy vélte, hogy a jelentés elsősorban az előző konzervatív kormányok által hátrahagyott, rosszul működő menekültügyi rendszer problémáit tárja fel. A migránsokat segítő Care4Calais vezetője, Steve Smith szerint a kormány ugyan felgyorsította az elsőfokú döntéseket, de ezek minősége gyakran nem megfelelő, ami miatt egyre több ügy kerül fellebbezési szakaszba.
Az Refugee Council külügyi igazgatója, Imran Hussain arra figyelmeztetett, hogy a menekültstátusz rendszeres, 30 havonkénti felülvizsgálata tovább növelheti a bürokráciát és megnehezítheti a menekültek integrációját.
A Home Office ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a menedékkérelmek száma csökken, a szállodák használata mérséklődik, és a bevándorlási ellenőrzések történelmi csúcson vannak.
A minisztérium szóvivője szerint a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta közel 70 ezer illegális migránst és külföldi bűnelkövetőt kutattak fel és távolítottak el az országból, ami 41 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest. A szóvivő hozzátette: minden olyan menedékkérőt, aki megszegi az előírt feltételeket és eltűnik a hatóságok látóköréből, felkutatnak és őrizetbe vesznek.