Keir Starmer brit miniszterelnök komoly kritikák kereszttüzébe került, miután felmerült, hogy az Egyesült Királyságnak évente akár 1 milliárd fontot is fizetnie kellene az Európai Unió költségvetésébe egy új, szorosabb együttműködésért cserébe. A vita középpontjában az úgynevezett „reset”, vagyis az EU-val való kapcsolat újrahangolása áll.
Fizetni kell a hozzáférésért?
Az uniós tárgyalók világossá tették, hogy a közös piachoz való nagyobb hozzáférés ára van. A brit kormány ugyanakkor ezt inkább kiindulási pozíciónak tekinti, és nem végleges megállapodásnak. Az elképzelések szerint a hozzájárulás mértéke akár évi 1 milliárd font is lehet, ami az első ilyen jellegű befizetés lenne a Brexit óta.
A kérdés különösen érzékeny politikailag, hiszen a Brexit egyik fő ígérete éppen az volt, hogy az Egyesült Királyság megszabadul az uniós befizetésektől.
Politikai támadások és vádak
A konzervatívok részéről Priti Patel azzal vádolta Starmert, hogy „visszacsinálja a Brexitet”, és újabb pénzügyi terhet ró a brit adófizetőkre. Szerinte ez egy „antidemokratikus lépés”, amely szembemegy a népszavazás eredményével.
A vita tovább fokozódott, amikor egy európai diplomata úgy fogalmazott: „ha az Egyesült Királyság mélyebb integrációt akar, akkor fizetnie kell érte” – ami nem szokatlan más, nem EU-tag országok esetében sem.
Mit akar valójában Starmer?
A miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a Brexit „károsította a brit gazdaságot”, és az ország érdeke a szorosabb gazdasági kapcsolat az EU-val. Ugyanakkor kizárta a vámunióhoz való visszatérést, részben azért, mert az veszélyeztetné a már megkötött kereskedelmi megállapodásokat például az Egyesült Államokkal és Indiával.
Starmer célja inkább egy rugalmasabb együttműködés, amely bizonyos területeken – például energia vagy védelem – közelebb hozná a feleket egymáshoz.
Ukrajna és a védelmi együttműködés
A tárgyalások része az is, hogy az Egyesült Királyság csatlakozhat az EU 90 milliárd eurós ukrajnai hitelprogramjához. Ez nemcsak politikai, hanem gazdasági lehetőségeket is jelenthet brit cégek számára, különösen a védelmi iparban.
A hozzájárulás ebben az esetben várhatóan alacsonyabb, körülbelül 400 millió font lehet, és a brit kormány már elkülönített erre forrásokat.
Mi jöhet ezután?
A brit és uniós vezetők a következő hónapokban folytatják a tárgyalásokat, és egy nyári csúcstalálkozón már konkrétabb részletek is napvilágra kerülhetnek. Egyelőre azonban sok kérdés nyitott: mekkora lesz a tényleges befizetés, milyen hozzáférést kap cserébe az Egyesült Királyság, és hogyan fogadja mindezt a brit közvélemény.
A jelenlegi vita jól mutatja, hogy a Brexit utáni korszak még messze nem lezárt történet – sőt, most kezd igazán formát ölteni az, milyen lesz az Egyesült Királyság hosszú távú kapcsolata Európával. Forrás
Az Egyesült Királyság tárgyalásokba kezd az EU-val az Ukrajnának szánt gigahitelről