Az Európai Unió olyan különleges kikötést akar beépíteni a Nagy-Britanniával folytatott Brexit utáni „reset” tárgyalásokba, amely pénzügyi biztosítékot nyújtana arra az esetre, ha egy jövőbeli brit kormány – különösen Nigel Farage vezetésével – felrúgná az új megállapodásokat.
A Financial Times birtokába jutott tervezet szerint Brüsszel azt követeli: amennyiben London egy későbbi időpontban kilépne a tervezett EU–UK állategészségügyi (SPS) megállapodásból, jelentős pénzügyi kártérítést kellene fizetnie.
Mi az a „Farage-záradék”?
Uniós diplomaták informálisan „Farage-záradéknak” nevezték el a feltételt, utalva arra a kockázatra, hogy a Reform UK – Nigel Farage pártja – megnyerheti a következő parlamenti választást, és visszafordíthatja Keir Starmer kormányának Brüsszelhez közeledő politikáját.
A záradék értelmében, ha bármelyik fél kilép a megállapodásból, köteles lenne megtéríteni többek között:
a határellenőrzési infrastruktúra kiépítésének költségeit
a szükséges eszközök beszerzését
a személyzet felvételének és képzésének költségeit
Egy uniós diplomata szerint ez egy „biztonsági mechanizmus”, amely egyszerre szolgál stabilitást és elrettentést. Brüsszel célja, hogy a megállapodás ne csak 2029-ig, a jelenlegi brit parlamenti ciklus végéig legyen érvényben, hanem hosszú távon is fennmaradjon.
Miért kulcsfontosságú az állategészségügyi megállapodás?
Keir Starmer számára az SPS-megállapodás a Brexit utáni kapcsolatok újrarendezésének egyik központi eleme. A cél az lenne, hogy megszűnjön a brit élelmiszer- és italexportőröket sújtó adminisztratív terhek döntő többsége.
Kereskedelmi és iparági szervezetek régóta sürgetik ezt a lépést. Egy 2024-es tanulmány szerint egy ilyen megállapodás 22 százalékkal növelhetné a brit élelmiszer- és italexportot.
Reform UK előretörése aggodalmat kelt Brüsszelben
Mivel a Reform UK a közvélemény-kutatásokban jelenleg megelőzi a Munkáspártot és a Konzervatívokat is, uniós körökben egyre komolyabban számolnak azzal, hogy a Starmerrel kötött megállapodások egy kormányváltás után gyorsan összeomolhatnak.
A tervezet szerint az Egyesült Királyságnak a csatlakozáskor díjat is kellene fizetnie az SPS-megállapodásért. Ez az uniós határellenőrző ügynökségek költségeiből arányosan számított összeg lenne, amelyet további 4 százalékos „részvételi díj” egészítene ki.
Emellett Londonnak vállalnia kellene, hogy dinamikusan és automatikusan átveszi az EU-ban elfogadott új állat- és növény-egészségügyi szabályokat.
Politikai ellenállás Londonban
Nick Thomas-Symonds, az európai kapcsolatokért felelős brit miniszter szerint a szükséges jogszabályokat még idén elfogadhatják, a megállapodás pedig 2027 elején vagy közepén léphetne hatályba.
A Reform UK és a Konzervatív Párt azonban egyaránt jelezte: hatalomra kerülésük esetén visszavonnák a megállapodást. Szerintük az aláásná a brit jogi szuverenitást és szembemenne a 2016-os Brexit-népszavazás szellemével.
Nigel Farage Londonban tartott beszédében azzal vádolta Starmert, hogy „feladja a parlamenti szuverenitást és a választók jogait”.
Kemi Badenoch konzervatív pártelnök pedig kijelentette: nem fogadna el olyan egyezséget, amelyben Nagy-Britannia az Európai Bíróság döntéseinek lenne alárendelve.
Brüsszel és a brit kormány reakciója
Az Európai Bizottság közölte: továbbra is elkötelezett a 2025 májusában elfogadott brit–uniós csúcstalálkozói megállapodások végrehajtása mellett. A brit kormány szerint a felmondási záradékok szokásos elemei az ilyen típusú egyezményeknek, és mindkét félre egyformán vonatkoznának.
Egy magas rangú munkáspárti tisztviselő ugyanakkor ironikusnak nevezte, hogy a szabadpiacot hirdető Reform UK és a Konzervatívok a kereskedelmi akadályok visszaállítását ígérik.
„Nigel Farage lényegében azt mondja, hogy több vörös szalagot, több papírmunkát és nagyobb bürokráciát akar” – fogalmazott.
A brit–uniós kapcsolatok jövője így nemcsak gazdasági, hanem komoly belpolitikai kérdéssé is vált, amely a következő választás egyik meghatározó témája lehet – különösen a Nagy-Britanniában élő külföldiek, köztük a magyarok számára is. Forrás