A brit parlamenti képviselők szavazhatnak arról, hogy az Egyesült Királyság békefenntartó csapatokat küldjön Ukrajnába – jelentette be Sir Keir Starmer miniszterelnök. A döntés egy történelmi megállapodást követ, amelyet a brit kormány Franciaországgal és Ukrajnával kötött egy esetleges orosz–ukrán tűzszünet betartatására, az Egyesült Államok támogatásával.
A munkáspárti kormányfő ugyanakkor nem kívánt részletekbe bocsátkozni az Ukrajnába küldhető brit katonák létszámáról arra az esetre, ha megszületne a tűzszünet Oroszországgal.
Sir Keir kedden a parlamentben elmondta:
„Macron elnökkel és Zelenszkij elnökkel együtt megállapodtunk egy szándéknyilatkozatban, amely egy békemegállapodás esetén a fegyveres erők telepítéséről szól. A részleteket a lehető leghamarabb ismertetjük egy hivatalos nyilatkozatban.”
Hozzátette:
„Folyamatosan tájékoztatom a Házat a fejleményekről, és amennyiben a tegnap aláírt nyilatkozat alapján sor kerülne csapatok telepítésére, azt a kérdést a parlament elé terjesztem vitára és szavazásra.”
Történelmi megállapodás Párizsban
Kedden Nagy-Britannia és Franciaország történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely vállalást tartalmaz arra, hogy fegyveres erőket küldenének Ukrajnába, amint életbe lép egy tűzszünet Oroszországgal.
A dokumentumot a párizsi csúcstalálkozón Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látta el kézjegyével. A megállapodást „jelentős előrelépésként” értékelték egy olyan, elszánt országokból álló koalíció létrehozása felé, amely garantálni tudná a békét a háború sújtotta Ukrajnában. Friedrich Merz német kancellár szintén jelezte, hogy Németország is csatlakozhat a kezdeményezéshez, és akár katonákat is küldhet Ukrajnába.
A megállapodás az Egyesült Államok jelenlétének köszönhetően válhatott valóra: Donald Trump vejének, Jared Kushnernek a megerősítése szerint az amerikai elnök „határozottan és teljes mértékben” támogatja a biztonsági garanciákat, és hajlandó biztosítani a szükséges hátteret a megvalósításhoz.
Politikai viták Londonban
Az ukrajnai megállapodás körüli előrelépés ugyanakkor egy feszült nemzetközi időszakban történik, amikor európai országok Donald Trump azon kijelentésére reagálnak, amelyben igényt formált Grönlandra, amely Dánia – egy EU- és NATO-tagállam – szuverén területe.
A brit parlamentben, a miniszterelnöki kérdések óráján Kemi Badenoch konzervatív pártvezető „megdöbbentőnek” nevezte, hogy Sir Keir Starmer nem tett azonnali nyilatkozatot a parlament előtt a Franciaországgal kötött ukrajnai megállapodásról.
Badenoch szerint ez a döntés „alapvető tiszteletlenséget” mutat a képviselőkkel és a választópolgárokkal szemben. A konzervatív padsorokból érkező „mikor?” kiáltásokra reagálva Sir Keir kijelentette:
„A lehető leghamarabb nyilatkozatot teszek a Ház előtt.”
Hozzátette:
„Ha a tegnap aláírt megállapodás alapján döntés születne a csapatok telepítéséről, akkor azt előzetes vita és szavazás elé terjesztem a parlamentben – ez összhangban van a közelmúlt gyakorlatával, és ehhez tartani fogom magam.”
A miniszterelnök hangsúlyozta: bármilyen katonai jelenlét kizárólag egy tűzszünet után valósulhatna meg, Ukrajna védelmi képességeinek támogatására, elrettentő műveletek végrehajtására, valamint katonai központok létrehozására és védelmére. Forrás