Van egy furcsa dolog, amit csak mi, külföldre költözött magyarok értünk: hiába élsz Angliában tíz éve, hiába szoktál hozzá a „How are you, love?” energiájához, hiába tudod fejből a Council Tax összes rejtett szabályát… mégis vannak dolgok, amik után minden nap egy kicsit sóvárogsz. Néha csak egy illat, máskor egy szófordulat vagy egy íz – és máris hazarepülsz gondolatban.
Íme az a bizonyos top 10, amit minden angliai magyar érez – még hosszú évek után is.
1. A magyar ételek valódi íze (nem, a „Hungarian style” nem számít)
Hiába van minden sarkon Tesco, Sainsbury’s vagy Aldi, a magyar konyha igazi ízvilágát itt egyszerűen nem tudják reprodukálni. A pörkölt sosem olyan piros, a kolbász sosem olyan fűszeres, a túró meg… nos, inkább hagyjuk.
Mi hiányzik a legjobban?
kovászos uborka „napon érlelve”,
igazi hazai kenyér,
egy csípős debreceni,
és a túrós tészta normális túróval.
2. A magyar humor – a kicsit fanyar, kicsit sötét, nagyon mi
Az angol humor jó… de egészen más.
Ha te elmondasz egy magyar viccet, ők néznek, hogy „Are you okay?”.
Közben te pontosan tudod, hogy ez a félrecsúszott, szarkasztikus humor az egyetlen, ami túlélhetővé tette nekünk a honvágyat és a hó végén megérkező számlákat.
3. A szilvalekvár és a nagyi sütijeinek illata
Van illat, ami örökre a gyerekkorod része marad. És amikor Angliában egy sütő illata sem hozza vissza ugyanezt az érzést, akkor jössz rá igazán: a magyar nagymamák egy külön kategória.
4. A „magyar tempó” – amikor nem kell mindenre 3 hétre előre időpontot foglalni
Orvoshoz mennél? Itthon: holnap reggel.
Angliában: ha szerencséd van, 4 hét múlva telefonon visszahívnak. Talán.
Ez az a pont, ahol a magyar lélek mélyén időnként felüvölt: „De hát csak egy recept kellene!”
5. A spontán baráti összejövetelek
Magyarországon elég annyi, hogy: „Gyere át, igyunk meg pár sört, csinálok egy paprikás krumplit!”
Angliában ehhez kell:
Google Calendar
kettő Zoom egyeztetés
és egy háromhetes átfutási idő.
6. A magyar hangok az utcán
Az az érzés, amikor Budapesten sétálsz, és minden harmadik mondat ismerős.
Angliában néha hetekig nem hallasz magyar szót – vagy ha igen, olyan messziről, hogy automatikusan szétnézel: „Ki az, ki az?!” (mondjuk van aki ilyenkor bebújik az első kuka mögé és onnan leskelődik, hogy elmentek már???)
7. A négy évszak – igen, a mínusz 15C is hiányzik egy idő után
Angliában a „két évszak” működik:
esik
vagy mindjárt esni fog.
A magyar tavasz, amikor végre leveheted a kabátot… na, az semmivel nem pótolható.
8. A tisztességes közlekedési logika
A gondolat, hogy „ha a busz 12:04-re van kiírva, akkor 12:04-kor jön”… hát, ez Angliában inkább vicc kategória. Főleg vidéken. Kezdő angliai magyarok 90%-a futott már busz után – és jött rá, hogy a busz már előző nap elment. Mondjuk otthon meg ott a MÁV 😀 szóval igazából ehhez sokan már hozzáedződtek otthon.
9. A magyar társaság – az „együtt vagyunk ebben” érzés
Lehet, hogy már évek óta kint élsz, de amikor hazamész, és leültök a családdal vagy a régi barátaiddal, rájössz:
az otthon nem egy hely, hanem a megfelelő emberek.
Ez az, amit semmilyen angol pub nem tud helyettesíteni.
10. Az a különleges magyar identitás, ami csak otthon jön elő igazán
Kint próbálsz beilleszkedni, működni, alkalmazkodni. De amikor átléped a magyar határt, valami bekattan:
másképp jársz,
másképp beszélsz,
másképp nevetsz.
Ez az a „belül magyar vagyok” érzés, ami még akkor is él, ha már rég Angliában van a lakcímed.
Zárszó: egyszerre élünk két világ között – és ez rendben van
Aki egyszer elment, annak örökre két otthona lesz. És bár vannak dolgok, amik Angliában hiányoznak a mindennapok során, közben meg ott vannak azok is, amiket meg akkor hiányolsz szinte azonnal, mikor otthon vagy Magyarországon.
Ez az egyensúly, ez a kettősség teszi olyan különlegessé az angliai magyar közösséget.
És talán pont ettől olyan erős – még tíz év után is.