A brit kormány visszavonulót fújt egyik kulcsfontosságú választási ígéretében: mégsem vezetik be azonnal, már a munkaviszony első napjától az elbocsátás elleni védelmet. A kabinet most bejelentette, hogy a jog a munkavállalókat csak hat hónap után illetné meg, miután üzleti érdekképviseletek jelezték aggodalmaikat, miszerint az eredeti terv visszafogná a munkaerő-felvételt.
A döntést a kormány többek között azzal indokolta, hogy a törvénytervezet a Lordok Házában komoly ellenállásba ütközött, és fennállt a veszélye annak, hogy jelentősen elhúzódik vagy akár meg is akad az elfogadása. A visszakozás ellenére más, “day-one” jogosultságok – betegszabadság és apasági szabadság első naptól való biztosítása – továbbra is tervben maradnak, és 2026 áprilisában lépnek hatályba.
Mi változik pontosan?
A jelenlegi brit szabályozás szerint egy munkáltató akkor bocsáthat el egy alkalmazottat „tisztességesen”, ha az illető legalább két éve folyamatosan dolgozik a cégnél, és ha az elbocsátásnak igazolható oka van (pl. magatartási, kompetencia alapú vagy szervezeti ok). A kormány eredetileg teljesen meg akarta szüntetni ezt a két éves időszakot, helyette egy kilenc hónapos jogi próbaidőt vezetett volna be. Ez azonban most kikerült a csomagból, és helyette a tervezett új rendszer így nézne ki:
Új rendszer – a kormány módosított terve
6 hónap munkaviszony után járna az elbocsátás elleni védelem.
A korábban tervezett külön jogi próbaidő eltörlésre kerül.
Betegszabadság és apasági szabadság első naptól jár majd (2026 áprilisától).
2026-ban feláll egy új hatóság, a Fair Work Agency, amely az új jogokat felügyeli majd.
Miért történt a visszalépés?
A kormány szerint a lépés nem ellentétes a választási ígéretekkel, mivel a Labour célja az volt, hogy az új munkajogi csomag „ne egymás ellen fordítsa a feleket”, és hogy a munkaadók és szakszervezetek közösen találjanak kompromisszumot. Peter Kyle üzleti miniszter szerint a döntés a két oldal közötti egyeztetés eredménye volt:
„Nem az én feladatom megakadályozni a kompromisszumot. A cél, hogy a törvény minél gyorsabban átmenjen.”
A Lordok Háza az elmúlt hetekben kétszer is megszavazta a hat hónapos időszakot, ami jelentősen lassította a törvény előrehaladását. A kormány most ezzel összhangban módosított.
Üzleti szervezetek: fellélegeztek, de továbbra is vannak aggályok
A döntést több nagy brit üzleti érdekképviselet is üdvözölte. A vállalatok szerint az azonnali elbocsátásvédelem:
visszafogta volna a felvételi hajlandóságot,
túl nagy adminisztratív és jogi terhet jelentett volna,
tovább terhelte volna az amúgy is túlterhelt munkajogi bíróságokat.
A Federation of Small Businesses (FSB) elnöke, Martin McTague így fogalmazott:
„Ez volt a legfontosabb elem, amit helyre kellett tenni. A cégek rendkívül aggódtak, és ez már látszott a toborzás visszaesésében is.”
A UK Hospitality szövetség szintén „pragmatikus döntésnek” nevezte a változtatást.
Szakszervezetek: megosztott reakciók
A szakszervezetek többsége – a BBC forrásai szerint – elfogadta a hat hónapos kompromisszumot, hangsúlyozva, hogy elsődleges céljuk az új jogok mielőbbi bevezetése.A TUC főtitkára, Paul Nowak:
„A legfontosabb, hogy ezek a jogok 2026 áprilisától valóban életbe lépjenek. A Lordoknak tiszteletben kell tartaniuk a választói felhatalmazást.”
Ugyanakkor a Unite, az egyik legnagyobb és a munkáspárthoz szorosan kötődő szakszervezet, élesen bírálta a visszakozást. Sharon Graham, Unite főtitkár:
„Ez a folyamatos hátrálás csak rombolja a dolgozók bizalmát. A Labour-nek tartania kellene a szavát.”
Belső lázadás a munkáspárt sorai közt: „árulás”, „megalázó visszakozás”
Több képviselő nyíltan kritizálta saját kormányát:
Andy McDonald (Labour MP): „teljes árulás”
Bell Ribeiro-Addy (Labour MP): „nagyon csalódott”, a döntés „sokakat aggasztani fog”
Ribeiro-Addy szerint a párt most úgy tűnik:
„inkább azt teszi, amit az üzleti szféra akar, nem azt, amit a dolgozók érdekében ígért.”
Mit jelent ez a dolgozóknak?
A változtatások alapján:
Várható előnyök
2026-tól első naptól jár majd a betegszabadság és apasági szabadság.
Hat hónap után stabilabb elbocsátásvédelmet kapnak a dolgozók.
Létrejön egy új, jogvédő hatóság.
Várható hátrányok
Az azonnali elbocsátásvédelem nem valósul meg (legalábbis most még nem).
A hat hónapos időszak alatt a dolgozók sérülékenyebbek maradnak.
A kormány egyik legfontosabb választási ígérete jelentősen módosult: a kormány tehát visszakozott az azonnali elbocsátásvédelmi tervtől, részben politikai, részben gazdasági nyomásra. Bár több új munkajog továbbra is első naptól él majd, a dolgozók tömegei számára a változás komoly csalódást jelenthet, miközben a vállalkozások többsége megkönnyebbüléssel fogadta a döntést. Forrás