Egyre nagyobb vitát vált ki Nagy-Britanniában a kormány által tervezett digitális személyi igazolvány (digital ID) bevezetése. A támogatók szerint ez egyszerűsítené az ügyintézést és csökkentené a csalások számát, míg az ellenzők egyenesen „megfigyelő társadalomról” és „Checkpoint Britainről” beszélnek – utalva arra, hogy a kormány túlságosan belenyúlhat majd az emberek mindennapjaiba.
Mi is ez a digitális személyi igazolvány?
A tervek szerint a digitális ID egy telefonon tárolható személyazonosító lesz, amely tartalmazza a tulajdonos nevét, születési dátumát és fényképét. A kormány azzal érvel, hogy a rendszer célja az adó- és foglalkoztatási csalások visszaszorítása, valamint az, hogy könnyebbé tegye a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, például az egyetemi jelentkezést, lakásbérlést vagy az állami támogatások igénylését.
A kritikusok azonban attól tartanak, hogy a digitális személyi komoly adatvédelmi és szabadságjogi kockázatokat hordoz. A közösségi médiában egyre több pletyka terjed arról, hogy a rendszer majd minden mozgást és fogyasztási szokást – még a húsfogyasztást vagy repülési szokásokat is – nyomon követhet.
Starmer: „Ez ostobaság, nem lesz kötelező”
Sir Keir Starmer miniszterelnök tagadja ezeket a vádakat, és a Metro brit lapnak kijelentette: „Nincs, és soha nem is lesz tervünk arra, hogy ezzel embereket megfigyeljünk.” Ugyanakkor hozzátette, hogy 2028 után mindenkinek szüksége lesz digitális ID-re, aki munkát szeretne vállalni vagy váltani – vagyis gyakorlatilag a munkavállalók többségét ez érinti majd.
Más esetekben – például alkoholvásárlásnál – a használata önkéntes maradna.
„Nem kényszer, ha nem akarsz dolgozni”
Matthew Feeney, a Big Brother Watch civil szervezet szakértője szerint ez a megfogalmazás veszélyesen megtévesztő:
„Kevés vigaszt nyújt, ha azt mondják, nem kötelező, csak ha dolgozni akarsz. A munkavállalás az emberek életének alapvető része – így ez gyakorlatilag mégiscsak kényszer.”
Feeney szerint a kormány kommunikációja zavaros és ellentmondásos, ami csak tovább növeli a bizalmatlanságot.
A közvélemény egyértelműen megosztott
A Metro Facebook-oldalán közel 14 ezer komment érkezett a témában – túlnyomórészt negatív hangvétellel.
Okechukwu Ogbonnia szerint: „A nép nemet mondott a digitális ID-re – miért nem tudja ezt Starmer elfogadni?”
Darren Grace úgy véli, „ennek az egésznek önkéntesnek kellene lennie az elejétől fogva.”
David Weston hozzátette: „Az emberek már nem bíznak a kormányokban. Most azt mondják, hogy ártalmatlan, aztán évek múlva apránként korlátozni fogják a szabadságot.”
Mások viszont támogatják az ötletet. David Joanes szerint a digitális ID megkönnyíti az életet, hiszen sok országban már most is így működnek a közszolgáltatások.
A hackertámadások és adatlopások réme
A kiberbiztonsági szakértőként dolgozó Tom Bond szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a rendszer feltörhető:
„Rendkívül rossz ötlet. Soha nem használnám, hacsak valaki az ajtómon nem kopogtat, hogy rákényszerítsen.”
Politikai ellenállás is van
A Zöld Párt brightoni képviselője, Siân Berry keményen bírálta a terveket:
„Az emberek nem akarnak ilyen jellegű állami beavatkozást. A digitális személyi az első lépés a totális megfigyelés felé. Az állampolgároknak nem kellene folyamatosan bizonygatniuk, kik ők és mihez van joguk.”
„Több kell, mint a miniszterelnök ígérete”
A Big Brother Watch szerint nincs elég részlet a programról: nincs törvénytervezet, nincs pontos dátum, és a konzultáció ideje sem ismert. Feeney szerint ez a „bizalomhiány legfőbb oka”:
„Egy olyan rendszerről beszélünk, amit az Egyesült Királyság évtizedek óta elutasít. Ha most bevezetik, világos és következetes magyarázatra van szükség.”
És mi van azokkal az országokkal, ahol már működik?
Az Észtországban élő Alex Hardy, a Liverpooli Egyetem kutatója szerint a digitális ID óriási adminisztratív előnyöket hozott.
„Észtország évente GDP-je 2 százalékát spórolja meg a digitalizációnak köszönhetően – kevesebb a bürokrácia, gyorsabb az ügyintézés.”
Hardy szerint Nagy-Britannia is tanulhatna ebből: a digitális személyi csökkentené a feketegazdaságot, megelőzné a csalásokat, és gyorsabb kapcsolatot teremtene az állam és az állampolgárok között. A digitális személyi ötlete tehát egyszerre ígér modernizációt és veszélyt. Míg a kormány a hatékonyságot és az átláthatóságot hangsúlyozza, sok brit attól tart, hogy ez a lépés egy új, „Orwelli társadalom” felé vezet. Egy biztos: ha valóban bevezetik, az egész ország életét alapjaiban fogja megváltoztatni. Forrás