Egy friss kutatás szerint az Egyesült Királyság vidéki területein élő vagy oda látogató kisebbségi etnikumú emberek gyakran tapasztalják azt, hogy nem szívesen látott vendégek, sőt, sokan „kirekesztettnek érzik magukat és vannak akik, úgy érzik veszélyben vannak”.
A Leicesteri Egyetem két évig tartó projektje során 20 közösségi csoporttal működtek együtt, és összesen 115 ember osztotta meg tapasztalatait. A kutatás olyan településeket vizsgált, mint távoli falvak, kisvárosok vagy turisztikai célpontok, és arra a következtetésre jutott, hogy a vidéki rasszizmus valós probléma, amelyet azonban sokan tagadnak vagy elbagatellizálnak.
A jelentés szerint a kisebbségi csoportokat gyakran „kívülállóként” ábrázolják, ami erősíti a kirekesztő narratívákat. A vidéki identitást sokszor automatikusan a „fehér brit” kultúrával azonosítják, így a más hátterű emberek nem érzik magukat egyenrangú résztvevőnek.
A kutatás résztvevői számos nehézséget említettek:
nyílt és burkolt ellenségeskedést, például bámulást, elutasító testbeszédet, sőt sértő megjegyzéseket, fenyegetéseket,
gazdasági és társadalmi akadályokat, mint a magas költségek, a diszkriminációtól való félelem és a kulturális reprezentáció hiánya,
valamint azt, hogy mindezek csökkentik a vidéki közösségekhez való tartozás érzését.
Dr. Viji Kuppan, a kutatás egyik vezetője hangsúlyozta: bár a rasszizmus valós probléma, sok résztvevő kiemelte azt is, hogy erős kötődést érez az angol vidékhez, és értékeli a helyi közösségek vendégszeretetét. A kutatás célja éppen ezért nem a negatív kép erősítése, hanem egy „befogadóbb, sokszínűbb vidéki Anglia megteremtése”.
A Countryside Alliance vezérigazgatója, Tim Bonner azonban szkeptikusan fogadta az eredményeket. Szerinte a gyűlölet-bűncselekmények statisztikái alapján a vidéki területek az ország legkevésbé érintett részei közé tartoznak, és a kutatás inkább történeteket gyűjtött, semmint adatokra támaszkodott.
A brit kormány szóvivője ugyanakkor világossá tette: „a rasszizmusnak nincs helye a társadalomban”, és ahol előfordul, ott foglalkozni kell vele.
Ez a vita újra ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy a brit vidék mindenki számára a nyitottság és a közösség tere legyen – függetlenül attól, hogy ki honnan származik.
Az utóbbi hónapokban több helyen is felerősödtek az indulatok a vidéki Angliában a menedékkérők elszállásolása miatt. Több közösség tiltakozott a helyi szállodák „migránshotelként” való használata ellen, amelyekben menedékkérőket helyeztek el átmenetileg. A demonstrációk sokszor békésen kezdődtek, ám több településen erőszakos összecsapások, vandalizmus és komoly rendőri beavatkozás követte őket. Ezek az események tovább erősítették azt az érzést a kisebbségi közösségekben, hogy a vidéki térségekben az idegenséggel szembeni elutasítás mélyen gyökerezik.
A szakértők szerint a helyzet különösen veszélyes, mert a gazdasági nehézségek, a lakhatási válság és a politikai feszültségek miatt a menekültkérdés gyakran szimbólummá válik a társadalmi elégedetlenség kifejezésére. Az erőszakos tüntetések és a migránshotelek körüli botrányok így nemcsak a bevándorlókat, hanem a vidéki közösségek társadalmi kohézióját is próbára teszik. A kutatás által feltárt rasszizmus és kirekesztés tehát nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb társadalmi probléma része, amelyet a bevándorlással kapcsolatos félelmek és feszültségek tovább mélyítenek. Forrás