A brit kormány bejelentette, hogy a következő országos választásra már 16 éves kortól szavazhatnak a fiatalok – ezzel mintegy 1,5 millió új szavazópolgár vehet részt a voksoláson. Ez az elmúlt több mint fél évszázad legnagyobb választási reformja, melyet az új Választási Törvény (Elections Bill) keretében vezetnek be.
A változtatás összehangolja az Egyesült Királyság választási rendszerét Skóciával és Wales-szel, ahol már korábban csökkentették a szavazási korhatárt. A szavazati jog kiterjesztését legkésőbb 2029 nyarára tervezik bevezetni, amikorra esedékes a következő általános választás.
A munkáspárti miniszterelnök, Keir Starmer szerint „elérkezett az idő, hogy a fiatalokat is bevonjuk a demokráciába”, és arra bátorította a 16-17 éveseket, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. A miniszterelnök szóvivője hozzátette: „A kormány teljes mértékben támogatja, hogy a fiatalok minél aktívabban részt vegyenek országuk jövőjének alakításában.”
Új korszak a brit demokráciában
Angela Rayner miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a demokráciába vetett közbizalom megingott, és ideje lépéseket tenni annak helyreállítására. „Túl régóta hagytuk, hogy az intézményekbe vetett hit csökkenjen. Most lebontjuk azokat az akadályokat, amelyek elzárták az embereket a politikai részvételtől – és teljesítjük ígéretünket: a 16 évesek is szavazhatnak.”
Rushanara Ali demokráciáért felelős miniszter történelmi jelentőségű lépésként értékelte a döntést, ami „egész generációknak adja vissza a beleszólás jogát az ország jövőjébe”.
Vannak ellenzői is a reformnak
Nem mindenki fogadta örömmel a döntést: több ellenzéki politikus azzal vádolja a Munkáspártot és Starmer miniszterelnököt, hogy a választási rendszer „átalakításával akarják biztosítani jövőbeli győzelmüket”. A konzervatív Andrea Jenkyns – aki azóta átpártolt Nigel Farage Reform pártjához – korábban azt állította a közösségi médiában, hogy Starmer célja „a jövőbeli választások elcsalása”.
Ugyanakkor maga Starmer tavaly már világossá tette: „Ha valaki dolgozhat, adót fizethet, vagy akár szolgálhat a hadseregben, akkor joga kell, hogy legyen szavazni is.”
Egy friss felmérés szerint azonban maguk a fiatalok is megosztottak a kérdésben: az ITV News megbízásából 500 fiatal körében végzett kutatás alapján 49% ellenzi a szavazati jog 16 éves korra csökkentését, míg 51% támogatja azt.
További választási reformok is érkeznek
A változások nem érnek véget a korhatárcsökkentésnél. A kormány bevezeti, hogy a brit bankkártyák is elfogadható személyazonosító okmányként működjenek a szavazóhelyiségekben, és automatizáltabbá válik a választói regisztráció folyamata is.
Emellett szigorítják a pártfinanszírozási szabályokat: a külföldi adományozók mögött álló fedőcégek révén történő befolyásolás lehetőségét bezárják, és akár 500 ezer fontos bírság is kiszabható lesz a politikai finanszírozás megsértéséért.
A választási kampányok során történt visszaélések büntetése is szigorodik, az elkövetők súlyosabb büntetésekre számíthatnak.
Rekordösszegű kampányköltések és új kihívások
Az új szabályozások egy olyan időszakban érkeznek, amikor a választási kampányokra fordított összegek rekordokat döntöttek: a legutóbbi választás során összesen 94,5 millió fontot költöttek a pártok és kampánycsoportok.
A Munkáspárt 30 millió fontot, a Konzervatívok 23,9 milliót, a Liberális Demokraták 5,6 milliót, míg a Reform UK párt 5,5 millió fontot költött. A Zöldek 1,7 milliót, az SNP pedig 799 ezer fontot fordított kampányra.
Harry Quilter-Pinner, az IPPR agytröszt ügyvezető igazgatója szerint: „Ez az 1969-es reform óta a legnagyobb átalakítása a brit választási rendszernek. A demokrácia válságban van – és ha nem lépünk időben, a politikai rendszer elveszítheti legitimitását.”
A kormány azonban határozottan visszautasította azokat a vádakat, hogy a változtatások kizárólag politikai célokat szolgálnának. Forrás