Sir Keir Starmer, brit miniszterelnök figyelmeztette a brit lakosságot: a világ az egyik leginkább instabil időszakát éli át évtizedek óta, és az Egyesült Királyságnak készen kell állnia a háborúra. A kormány új, átfogó védelmi stratégiát jelentett be, amelyben hangsúlyos szerepet kapnak a nukleáris elrettentés, a hadiipar bővítése, valamint a NATO-val való szorosabb együttműködés.
Háborús felkészültség: új tengeralattjárók és fegyvergyárak jönnek
A miniszterelnök Glasgow-ban tartott beszédében bejelentette, hogy az Egyesült Királyság „harcra kész, páncélozott nemzetté” válik, válaszul az egyre fokozódó geopolitikai feszültségekre, különösen Oroszország irányából. Az új védelmi stratégia (Strategic Defence Review) alapján:
12 új támadó tengeralattjárót építenek,
15 milliárd fontot fordítanak a nukleáris elrettentő arzenál korszerűsítésére,
legalább hat új fegyvergyár létesül az Egyesült Királyság területén,
és több ezer nagy hatótávú fegyvert szereznek be.
Starmer: „A békét csak erővel lehet megvédeni”
A BBC-nek adott interjújában Starmer úgy fogalmazott:
„Ha fejlett hadsereggel rendelkező államok fenyegetnek minket közvetlenül, a legjobb elrettentő eszköz az, ha készen állunk – és őszintén szólva, ha meg is mutatjuk, hogy készek vagyunk. A békét az erő révén kell megőriznünk.”
Kiemelte, hogy a védelem nem csupán katonai feladat, hanem „minden állampolgárnak szerepe van ebben az átalakulásban”.
2,5%-os védelmi költségvetés 2027-től – de lesz-e belőle 3%?
A kormány 2027 áprilisától 2,5%-ra emeli a GDP-arányos védelmi kiadásokat, és bár Starmer szerint van „ambíció” a 3%-os szint elérésére, konkrét dátumot nem ígért, amíg nem látja pontosan, hogyan lehet azt finanszírozni.
A védelmi miniszter, John Healey ugyanakkor a The Times-nak úgy nyilatkozott: „semmi kétségem afelől, hogy 2034-re elérjük a 3%-ot”.
Kritika minden oldalról: nem elég gyors, nem elég határozott?
Az ellenzéki pártok heves kritikával illették a bejelentést.
Kemi Badenoch, a konzervatívok vezetője szerint: „A Munkáspárt még egy koherens védelmi stratégiát sem tud fenntartani.”
A Liberális Demokraták pedig „aggasztónak” nevezték, hogy nincs konkrét menetrend a 3%-os cél elérésére.
Közben a NATO új javaslata szerint 2032-re 5%-ra kellene emelni a tagországok védelmi és biztonsági kiadásait. Ez a javaslat még ebben a hónapban szavazásra kerül. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen szerint az 5% „megvalósítható, de már túl késő”, míg Litvánia védelmi minisztere 3,5%-os minimumot tart elfogadhatónak – a brit 2,5%-os célkitűzést pedig „elavult hírként” jellemezte.
NATO-prioritás, háborús ütemű fejlesztések
Starmer három célt fogalmazott meg az új stratégia kapcsán:
Az Egyesült Királyság háborús felkészítése,
„NATO az első” megközelítés alkalmazása,
A védelmi innováció felgyorsítása „háborús tempóra”.
Összegzés
Az Egyesült Királyság hosszú évtizedek óta nem beszélt ilyen nyíltan háborús előkészületekről. Az új stratégia válasz a globális instabilitásra, különösen az orosz fenyegetésre, de kérdéses, hogy a tervezett költségvetés, illetve a politikai akarat elegendő lesz-e ahhoz, hogy az ország valóban „harcra kész nemzetté” váljon. Forrás