A királynő beszéde: miket ígér az új brit kormány 1

Június 21-én, tegnap lezajlott a Queen’s Speech, vagyis a Királynő beszéde, ami hagyományosan a parlamentáris év kezdetét jelenti, és a nyitó ülés legfontosabb pontja, mind politikai, mind hagyományőrző szempontból.

A királynő beszéde: miket ígér az új brit kormány 3

A beszéd általában körülbelül 10 perces szokott lenni, és értelemszerűen a királynő mondja el, ám tartalmát tekintve a kormány következő évben megszavaztatni kívánt törvényeiről és rendeleteiről szól, és ezeket összegzi. A beszédet magát tehát nem az uralkodó, hanem a kormánypárt írja, és a ceremónia előtti napon adják oda Erzsébetnek, hogy átolvashassa és aláírja. Ez a szokás egészen a 16. századik nyúlik vissza, már akkor is több hagyomány, és ceremónia kötődött a parlamenti év megnyitásához, és az uralkodóház tagjai is rendre felszólalnak rajta azóta.

Az ünnepélyes megnyitó a jelenlegi formáját 1852-ben nyerte el. Szinte minden évben megtartották eddig a királynő beszédét, kivéve 2011-ben például, amikor az akkori konzervatív-liberális demokrata kormány azzal érvelt, hogy a törvénycsomagjuk olyan nagy és átfogó, hogy annak a bevezetéséhez legalább 2 év kell, így felesleges a beszéd. Úgy tűnik egyébként, ez most meg fog ismétlődni, ugyanis hasonló dolgot jelentett be tegnap a kormánypárt a beszéd kapcsán.

Erzsébet uralkodásának ez lesz a 63. ilyen beszéde, eddig csak kétszer kényszerült kihagyni az alkalmat, 1959-ben és 1963-ban, amikor terhes volt. A beszéd után a királynő visszatér a Buckingham palotába, a képviselők szünetet tartanak, majd néhány órával később visszatérnek a parlamentbe, hogy ott aztán megvitassák a beszédben elhangozottakat. 1-2 bevezető beszéd után a miniszterelnöké lesz a szó, hogy „eladja” a programjukat, majd erre a legnagyobb ellenzéki párt fejének van joga reagálni. Ez az egész procedúra akár 5 napig is eltarthat, és van egy nagy, formális szavazás a végén (a felsőház is megvitatja, de ők nem szavaznak). Idén a királynőt nem férje, Fülöp herceg kísérte el – ugyanis őt tegnap este kórházba kellett szállítani betegség miatt -, hanem Károly herceg.

Miket ígér a kormány

  • Hatálytalanító törvény – hogy biztosítsák a zökkenőmentes kiválást, egyes brüsszeli törvényeket átvennének és beépítenék az angol jogba, ezzel maximalizálva az emberek és vállalkozások lehetőségeit
  • Vámtörvény – biztosítaná az Egyesült Királyság határainak szuverenitását, teljeskörű kilépés az EU ellenőrzése alól
  • Bevándorlási törvény – véget vetne az uniós állampolgárok szabad mozgásának de a „legokosabb és legkiválóbb” munkaerőnek továbbra is belépést biztosítana
  • Mezőgazdasági törvény – a konzervatív kiáltványnak megfelelően biztosítaná a stabilitás megmaradását a farmerek számára a kilépés után
  • Űripari törvény – szélesebb licenszlehetőségek űripari cégeknek, ami lehetővé tenné az atmoszférán kívüli „nagyobb forgalmat” – vonatkozik pl. rakétákra, műholdakra, stb.
  • Nemzeti TB hozzájárulási törvény – a 2016-ös költségtervben bejelentett változások törvényi rangra emelése
  • Automatizált és elektromos járművek törvénye – biztosítaná, hogy továbbra is vezető fejlesztő ország legyen az elektromos járművek terén, például a tiszta levegő szabályozásával, és több töltőpont telepítésével
  • Családon belüli erőszak elleni törvény – új védelmi és büntetési javaslatok a családon belüli erőszak visszaszorításáért
  • Bírósági törvény – célja az angol és walesi bíróságok hatékonyságának javítása, kiemelten a családon belüli erőszak kapcsán
  • Pénzügyi iránymutatást segítő törvény – egybeolvasztaná a három pénzügyi tanácsadó szervet egy állandó szervezetté, így nyújtva egyszerre hitel, megtakarítás és nyugdíjtanácsadást

Az, hogy egy tervezett törvény egyébként elhangzik a beszédben, egyáltalán nem jelenti azt, hogy valósággá is válik, ugyanis könnyen lehet, hogy a parlament nem szavazza meg azt. Idén több ilyen kritikus pont is volt a konzervatív párt kiáltványában, ezekből néhányat inkább teljes egészében ki is hagytak. A félresikerült választás miatt egyébként May az első miniszterelnök, aki úgy mutatja be pártja programját, hogy közben nincs még minősített parlamenti többsége.

A királynő beszéde: miket ígér az új brit kormány 4

Az idei beszédben Erzsébet Theresa May pártjának 27 tervezett törvényéről beszélt, ebből 8 volt az, amely a Brexittel volt kapcsolatos. Előkerültek olyan tervek, mint a technikai képzés fejlesztése, vagy erőteljesebb fellépés a családon belüli erőszak megfékezése céljából, azonban az elhangzottaknál beszédesebb volt az, ami nem hangzott el. Eltűntek a programból azok a pontok, amelyeket a kiáltvány kiadása után a leghevesebbek támadtak – nem volt már szó az ingyenes iskolai ebédek eltörléséről, a nyugdíjasok sújtó plusz költségekről, és a sokat emlegetett „elmebajos adóról” sem, sőt a rókavadászat legalizálását is elvetették. Úgy tűnik az iskolák állami finanszírozásának átalakítását is elnapolják egyelőre, miután több konzervatív képviselő is kifejezte aggályait ezzel kapcsolatban. Új terrorellenes törvényt nem helyeztek kilátásba, azonban megígérték, hogy a jelenlegi bűnüldözési törvényeket átnézik és szigorítják, és ha kell, új rendeleteket is életbe léptetnek majd. Az Unióból való kilépéshez 8 törvénytervezet kapcsolódott. Ezek a pontok a bevándorlásra és a kereskedelemre való hatásait taglalták, külön kiemelve például a halászatot és a földművelést, de más konkrétat a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem mondtak.

A beszéd azt a pletykát is megerősíteni látszott, hogy Donald Trump tervezett látogatását – amely emberek ezreit háborította fel – elnapolják. A királynő ugyanis hagyományosan a kormányprogramok mellett el szokta mondani azt is, hogy milyen hivatalos állami látogatások várhatóak abban az évben, és a spanyol királyi család látogatása előkerült, Trumpé azonban nem. A kormányszóvivő erre később annyit reagált, hogy pontos dátum még nincs meghatározva, de a meghívás már megtörtént, és az elnök el is fogadta azt.

A beszéd elhangzása és a szünet után megkezdődött a vita a tervezett törvényekről. A nyitóbeszédek után May azt mondta, az ország jelenleg erősen megosztott „kék és piros, idős és fiatal, maradás és kilépés-párti között”, és a parlament dolga és célja, hogy ezeket az ellentéteket gyógyítsa, ne pedig erősítse. Azt is megígérte, hogy bármely párttal szívesen együttműködik a Brexittel kapcsolatban, amennyiben mindannyian az ország érdekeit szolgálják. Emellett megtörtént a sokak által várt bocsánatkérés is, amiért az állami és helyi  szinten is elbuktak abban, hogy megfelelően reagáljanak a Grenfell torony tragédiájára.

A munkáspárt erre a beszédre reagálva elmondta a maga alternatív verzióját arra, minek is kellett volna elhangzania a királynő beszédében, valamint Corbyn azt mondta, ez a program egy elcsépelt kísérlet a többségét vesztett és ötletekből kifogyott kormánypárttól. Azt is hozzátették, hogy „minden alkalmat megragadnak majd arra, hogy leszavazzák a javaslatokat, amelyeket az emberek többsége nem támogat”. A liberális demokraták vezetője, Tim Farron is kijelentette, hogy nem fog igennel szavazni a királynő beszédére. A Zöld párt leginkább a Brexittel kapcsolatos konkrét tervek hiányát kritizálta.

A parlamenten kívül eközben több száz ember tüntetett, a megmozdulást a „Day of rage”, vagyis a harag napjának kereszteltél el a szervezők, és a céljuk „a kormány megdöntése” volt. Főképp a brutális megszorítások és a bevándorlás-ellenes intézkedések ellen tüntettek, de a Grenfell torony tragédiája is még mindig központi téma volt.   Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com

HUNPARCEL MÁR 2013-ÓTA. KÖLTÖZTETÉS ANGLIA ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT MINDKÉT IRÁNYBA, HETENTE, CSOMAGSZÁLLÍTÁSOK MÁR £33-TÓL WWW.HUNPARCEL.COM

Magyar Ügyvéd Angliában – Kártérítési Igények Személyi Sérüléses Balesetek Vagy Orvosi Műhibák Után